Az órához igazodni nem volt könnyű akkor sem!

A munkásokat nem volt könnyű rávenni, hogy az órához igazodjanak. Sok munkás a maga tempójában dolgozott, akkor tartott szünetet, amikor kedve volt, és előfordult, hogy meg sem jelent. Ezért volt katasztrófa, amikor bevezették a gyárakban az órabért. A modern kapitalizmusban „új időszámítás" kezdődött, a pontosság polgári kötelességgé és erkölcsi értékké vált, míg a lassúság és a pontatlanság főbenjáró bűnné. 1891-es katalógusában az Electric Signal Clock Company a késés ördöge ellen emelte fel szavát: „Van egy erény, amely mindenekfölött való, amelyen áll vagy bukik az élet, s ez nem más, mint a pontosság; ha pedig létezik valami, ami feltétlenül elkerülendő, az a késlekedés." A cég órájának elnevezése nagyon találó: „Autokrata", ami arra utal, hogy „megrendszabályozza a későket és lazsálókat".